Több kedvezményes adózási forma közül is választhatnak azok az önfoglalkoztatók, akik néhány egyszerűbb követelménynek megfelelnek.

Az egyéni vállalkozók adózását alap esetben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (SZJA) szabályozza, így ez alapján kell adót fizetniük. Választhatják az átalányadózást, amely esetben a jövedelmük a bevétel csökkentve a SZJA törvény alapján meghatározott átalány mértékű költség lesz. Vagy választhatják a vállalkozói jövedelem szerinti adózást, amikor a jövedelmük a bevétel csökkentve a számlával igazolt költségekkel lesz. Ez esetben az SZJA törvény alapján az egyéni vállalkozónak az alábbi adófizetési kötelezettségei keletkeznek:

  • a vállalkozói kivét alapján fizetendő adó, ami az összevont adóalapra megállapított adó (az egyéni vállalkozó személyes munkavégzése címén elszámolt összeg),
  • vállalkozói szja: a vállalkozó adóalapja után,  
  • osztalék adó: vállalkozói osztalékalapja, mint osztalékból származó jövedelem alapján.

Az egyéni vállalkozó személyes munkavégzése után a fizetendő járulékok alapját is az határozza meg, hogy átalányadózást, vagy a vállalkozói jövedelem szerinti adózást választott-e. Figyelemmel kell lenni továbbá a járulékfizetés alsó határára is. Összességében elmondható, hogy az egyéni vállalkozók SZJA törvény szerinti adózása bonyolult, továbbá bizonyos gazdasági tevékenységek, illetve gazdálkodási volumen esetében az ily módon kiszámított adóteher is igen nagy lesz. Ennek kiküszöbölésére azonban meghatározott feltételek mellet lehetőségük van az egyéni vállalkozóknak arra, hogy másik adóztatási módot válasszanak. Ilyen alternatíva lehet a Kisadózók Vállalkozók Tételes Adója (KATA), valamint az Egyszerűsített Vállalkozói Adó (EVA)

A kisadozó vállalkozók tételes adóját a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény szabályozza. Kisadózóként havi fix összegű adót kell fizetni, amely alap esetben 50 ezer forint havonta  (nem főállású kisadózó adóterhe havi 25 ezer forint, illetve válaszható havi 75 ezer forintos adó is). Az egyéni vállalkozó kisadózóként a havonta fizetendő adóval a következő közterheket váltja ki: vállalkozói SZJA, vállalkozói osztalékalap utáni adó, vállalkozói kivétre vonatkozó SZJA, járulékok, EHO, szociális hozzájárulás, szakképzési hozzájárulás.

Láthatjuk tehát, hogy az SZJA szerinti normál adózási módban megállapított összes adóterhet kiváltja ez az egy, tételes adó, azonban nem mentesít az alkalmazottak és a nem kisadózónak minősülő foglalkoztatottak járulék terhei alól! Kisadózónak évente egyszer kell bevallási kötelezettségét teljesítenie.

Az egyszerűsített vállalkozói adót az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény szabályozza. Az egyéni vállalkozó akkor válassza az EVA alapján való adózás lehetőségét, ha megfelel az adóalanyiság feltételeinek. Az adót negyedévente kell megfizetni. Az EVA kiváltja az egyéni vállalkozó osztalékalap utáni adóját, viszont szintén nem mentesít az alkalmazottak után fizetendő járulék terhek alól!

Az egyéni vállalkozóknak lehetőségük van arra, hogy azon hónapokra, amikor nem folytatnak gazdasági tevékenységet, valamint bevételt sem szereznek, bejelentsék ezt a tényt az adóhatóságnak, így ezen időszakra mentesülnek az adófizetési kötelezettségek alól is. A szünetelés minimum 1 hónap maximum 5 év lehet. Amennyiben az egyéni vállalkozó egész évben szüneteltette tevékenységét, úgy bevallási kötelezettsége sem keletkezik erre az időszakra.

Kapcsolódó cikkek:

Kisadózó Vállalkozók Tételes Adója, azaz a KATA

A KATA adózási forma előnyei és hátrányai