Az iparűzési adó önkormányzati helyi adó, ezért mértéke önkormányzatonként eltérő. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk az erről szükséges legfontosabb tudnivalókat.

A helyi adók rendszere az egyik eszköze az önkormányzatok önálló gazdálkodási feltételei megalapozásának. A célja, hogy az önkormányzatok számára az alapvető feladataik ellátására biztosítson részben forrást. Ugyanakkor ez az adórendszer lehetőséget teremt az önkormányzatok számára szuverén adóztatási jog gyakorlására is.

A helyi adók rendszerét a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szabályozza, amely rendelkezik a vagyoni típusú adókról (építmény- és telekadó), kommunális jellegű adókról (magánszemély kommunális adója, idegenforgalmi adó) és a helyi iparűzési adóról, azaz a HIPA-ról.

A HIPA alanya

Helyi iparűzési adó fizetésére kötelezett minden vállalkozó, amely az adott önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel nyereség- és jövedelemszerzésre irányuló tevékenységet folytat.

Adófizetési kötelezettség területi hatálya

Az önkormányzat illetékességi területén székhellyel vagy telephellyel rendelkező vállalkozónak iparűzési adó fizetési kötelezettsége van, még ha ezt a tevékenységet részben vagy akár egészében máshol folytatja. Vagyis, a székhely vagy telephely megléte már önmagában iparűzési adó megfizetésére kötelezi a vállalkozót. Azonban a telephely fogalma a törvény szerint nem feltétlenül azonos a cégkivonatban, céges dokumentumokban szereplő telephellyel, ugyanis egyes, ideiglenes iparűzési tevékenységek esetében is (mint például az építőipari tevékenység) a telephely fogalmát kell használni.

Bejelentési kötelezettség

15 napon belül köteles bejelenteni a vállalkozó a tevékenysége megkezdését, az esetleges változásokat, és a tevékenység megszűnését is. Vállalkozás alapítása esetén akkor is köteles a vállalkozás bejelenteni a tevékenysége megkezdését, ha adómentesség illeti meg.

Az adó mértéke

Az adó mértéke területenként eltérő és évente változó lehet, mivel a törvényben meghatározott kereteken belül az önkormányzat dönt a díj mértékéről, kedvezményekről, mentességről. Jelenlegi maximális mértéke 2% / év, ideiglenes tevékenység esetén 5.000 Ft / nap. Több telephely esetén éppen ezért érdemes mérlegelni ezt a feltételt is, és ha van lehetőség rá, akkor a döntésnél figyelembe venni.

Bevallás, előlegfizetés, határidő

Éves adózók esetében az előlegfizetési határidő: tárgyév szeptember 15. és tárgyévet követő év március 15. Az éves adóbevallási kötelezettség: tárgyévet követő év május 31. 

Kettős könyvvitelt vezető és 100 millió forintot meghaladó árbevételű vállalkozásokra további előírás, hogy tárgyév december 20-ig a várható adófizetési kötelezettség 90%-áig ki kell egészíteniük a megfizetett adóelőleget.

A bevallást és az előlegfizetést a település szerinti önkormányzathoz kell benyújtani és befizetni. Több önkormányzat illetékességi területén végzett tevékenység esetén a befizetést minden önkormányzat felé teljesíteni kell, azonban a tevékenység végzése szerint megosztva. Ez a sok telephellyel rendelkező vállalkozások számára jelentős adminisztratív teher. Azonban 2017. január 1-től lehetőség van az adóbevallás benyújtására az adóhatósághoz (Nemzeti Adóhivatal), az ügyfélkapun keresztül.

A helyi iparűzési adó alapja

Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel csökkentve:

  • az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes összegével – amelyet a törvény szerint részletezett korrekciókkal lehet alkalmazni,
  • az alvállalkozói teljesítések értékével,
  • az anyagköltséggel,
  • az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.

Egyszerűsített adóalap meghatározások

Állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén az adó alapjának egyszerűsített meghatározása

  • átalányadózást alkalmazó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányban megállapított jövedelem 20%-kal növelt összege, de maximum a tevékenységéből származó bevételének 80%-a
  • 8 millió forint árbevételt meg nem haladó vállalkozó esetében az adó alapja a nettó árbevételének 80%-a
  • egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50%-ában is megállapíthatja
  • kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja
  • kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó vállalkozó döntése szerint, az adó adóévi alapja székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint is lehet.

Összefoglalva minden jövedelemszerző tevékenységet folytató vállalkozóra nézve kötelező az iparűzési adó, azonban az, hogy mennyit kell fizetnie és milyen kedvezményekre jogosult, az egyrészt településenként eltérő, másrészt befolyásolja annak lehetősége, ha a törvényben engedélyezett egyszerűsített adóalap meghatározási módszerek valamelyikét választhatja.