A KATA adózási forma lényegéről, feltételeiről már írtunk egy korábbi cikkünkben Kisadózó Vállalkozók Tételes Adója, azaz a KATA.  Most azt szeretnénk megvizsgálni kicsit mélyebben, hogy kinek, mikor lehet előnyös ez az adózási forma, illetve milyen hátrányai lehetnek adott esetben az adózó számára.

A KATA előnyei:

  • Kiszámítható és egyszerű adózás: havonta fix összegű (25.000 Ft vagy 50.000 Ft) adót kell csak megfizetni, ami majdnem minden adónemet kivált. Kata bevalláson felül csak az éves vállalkozói személyi jövedelemadó bevallást kell beadni a vállalkozónak.
  • Egyszerű adminisztráció: csak bevételi nyilvántartást kell vezetnie a vállalkozónak.
  • Biztosítotti jogállást ad: azaz a vállalkozó egészségbiztosításra és nyugdíjellátásra is jogosult.
  • Gyermekvállalás esetén a gyermek 6 hónapos korától lehet dolgozni a járulék megtartása mellett.
  • A 12 millió forintos értékhatár túllépése esetén sem törlik a KATA adózásból a vállalkozást.
  • ÁFA mentesség: 8 millió forintos bevételi értékhatárig alanyi ÁFA mentes lehet a vállalkozó. Azaz az áfát nem kell felszámítania az általa kiállított számlában, ami jelentős árelőnyt jelent a piacon.
  • Rugalmas: évközben is választható, és évközben is ki lehet lépni belőle.

A KATA hátrányai:

  • Az iparűzési adót nem váltja ki. A vállalkozónak ezt az adónemet ugyanúgy fizetnie kell, mint a más adózási formát választó vállalkozónak.
  • Fokozott adófizetési fegyelem szükséges: adótartozás esetén törlik a KATA adózásból a vállalkozást.
  • Adminisztráció: az egyszerű adminisztráció már nem állja meg a helyét, ha alkalmazottat foglalkoztat a vállalkozó. Költségelszámolást nem lehet alkalmazni, azaz a kiadásoknak, nincs bevételcsökkentő hatása. Ráadásul ÁFA alanyiság esetén már kell vezetni tételes költségelszámolást és ÁFA bevallást kell benyújtani.
  • Minimális ellátási jogosultság: mind a nyugdíj, mind a gyermek után járó pénzbeli járandóság, mind a munkanélküli ellátás minimális lesz. Ráadásul a gyermek után járó családi adó- és járulékkedvezményt nem lehet érvényesíteni.
  • A 12 millió forintos értékhatár túllépése esetén 40%-os adót kell fizetni a 12 millió forint feletti bevételre.
  • ÁFA mentesség: nem mindenki számára választható és a 8 millió forintos értékhatárt elérve, már ÁFA kötelessé válik a vállalkozó. Hátrány még, hogy a vállalkozó a vele szemben felszámolt ÁFÁ-t nem igényelheti vissza.
  • Évközbeni váltás: évközben váltani KATA adózásra, vagy kilépni belőle sok adminisztrációt von maga után. A számviteli átállás bonyolult, el kell végezni a zárást és bevallást kell készíteni, ami jelentős többletmunka.
  • Ellenőrzés: a vállalkozó és a vevője is fokozott ellenőrzésre számíthat, mivel az adóhatóság kiemelt figyelmet fordít a munkaviszonyt ezen vállalkozási formában vállalókra. A törvény szigorú megkötéseket tartalmaz. A hivatal a munkaviszony fennállásának vélelméből indul ki, és a vállalkozónak kell bizonyítania ennek ellenkezőjét. Akinek a bevétele nem egy nagy megrendelőtől származik (pl. fodrász, tanácsadó stb.), annak nem lehet ebből problémája egy ellenőrzés során. Azonban akinek a bevétel jelentős része egy vevőtől származik, ott nagyon alaposan mérlegelni kell, hogy ez-e a megfelelő adózási forma számára.

Összefoglalva a KATA nagyon kedvező adózási forma, de mielőtt ezt választja a vállalkozó, érdemes szakértővel konzultálnia, hogy számára is ez-e a legmegfelelőbb, hogy elkerülje a későbbi esetleges kellemetlenségeket.