A KATA egy adózási forma, amelyet a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény szabályoz. Az adózási mód lényege: a KATA adózási formát választó vállalkozó minden hónapban fizet 25, 50, vagy 75ezer forintot, ami kivált – az iparűzési adó kivételével – minden más járulékot és egyéb vállalkozást terhelő adót. Egyszerű nyilvántartásokat vezet, bizonyos esetekben pedig választhatja az egyszerűsített meghatározását az iparűzési adó alapjának.

Ki választhatja ezt az adózási módot?

  • egyéni vállalkozó
  • egyéni cég
  • kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság
  • kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság

Ki az, aki jogilag választhatja ezt az adózási formát és mégsem választható számára?

  • az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság az új adónem választásának bejelentését megelőző két éven belül törölte, vagy ezen időszakban a vállalkozás adószáma jogerősen fel volt függesztve
  • nem választhatja az a vállalkozás sem, amely az adóalanyiság választásának évében saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből bevételt szerzett

Mennyi a kisadózó vállalkozások adója (25-50-75 ezer)?

2017-ben módosult a főállású és a nem főállású kisadózó vállalkozó fogalma is. Ez pedig azt jelenti, hogy aki már valamely más munkahelyen megfizette a minimális járulékalapot, annak ne kelljen újra a magasabb adót megfizetnie. Tehát a nem főállású KATA adózási formát választó vállalkozónak minden hónapban csak 25ezer forint adót kell fizetnie, nem 50ezer forintot. Az elvárt heti 36 óra munkaviszonyt sem kötelező egy munkaadónál ledolgozni, hanem a több munkaviszonyban ledolgozott heti óraszámot lehet összesíteni.

Sokan azért nem választották korábban a KATA adózási formát, mert eddig 50ezer forintért 81.300 forintos ellátási alapot kaptak, amely nem igazán kedvező a nyugdíjas évekre nézve. Erre nyújt megoldást a havi 75ezer forint összegű emelt adó, amire a vállalkozó saját döntése szerint bármikor – akár év közben is – áttérhet. Az emelt adófizetéssel a járulékalap 136.250 forintra nő, így magasabb nyugdíjra és társadalombiztosítási ellátásra lesz jogosult a kisadózó.

A főállású kisadózó biztosítottnak minősül, társadalombiztosítási ellátásra, álláskeresési ellátásra szerezhet jogosultságot. A nem főállású kisadózó nem minősül biztosítottnak, így ezen jogviszony alapján nem szerezhet a főállású kisadózónál említett jogokat.

Mikor nem kell adót fizetni?

Nem kell az adót megfizetni azon hónapokra, amelyek egészében a vállalkozó a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát nem végzett és

  • táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyerekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül,
  • katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
  • fogvatartott,
  • egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette

KATA bevételi határa és az alanyi adómentesség

Annak érdemes ezt az adózási formát választani, akinek bevétele nem haladja meg az évi 12 millió forintot, de közelít az évi 8 millió forintos határhoz. Ez a két összeg az, amire érdemes figyelnie és számításba vennie a KATA adózási formát választani szándékozó vállalkozónak.

A KATA adózási forma legfeljebb évi 12 millió forint bevételig választható. Ha ezt az összeget átlépi az adózó, akkor különadót kell fizetni a 12 millió forintot meghaladó bevételre, amelynek összege már az érintett bevétel 40%-a.

A másik, amit még ajánlott figyelembe venni, az az alanyi ÁFA mentesség korlátja. Az ÁFA törvény alapján ugyanis 2017-től 8 millió forint éves bevétel alatt választható az alanyi adómentességi kör, vagyis ÁFA mentesség csak eddig az összegig kérhető. Az értékhatár átlépésétől kezdve az ÁFA összegét fel kell számolni, ÁFA bevallást kell készíteni, és két évig az ÁFA körből kilépni nem lehet.

Amennyiben azonban a kisadózó – az éves bevételének nagyságától függetlenül – ÁFA alany, akkor ÁFA bevallási- és fizetési kötelezettségének továbbra is ugyanúgy kell eleget tennie, mint eddig. A helyi iparűzési adó bevallási és befizetési kötelezettsége szintén megmarad, továbbá nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatására tekintettel teljesítendő adókötelezettségek alól.

Egy további fontos megkötésre is figyelni kell, ez pedig az 1 millió forintos elméleti határ, ami felett adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik az adózónak. Vagyis: ha valaki 1 millió forintot meghaladóan számlázott évente összesen ugyanazon partner felé, akkor erről bevallást kell készítenie. Ezzel a bújtatott foglalkoztatást kívánják mindenképpen elkerülni. Ezért nem ajánlatos ugyanazon vállalkozás felé évente 1 millió forintot meghaladó összegben számlát kiállítani. Ha mégis megteszi a kisadózó, akkor az adóhatóság megvizsgálhatja, és ha vélelmezi a munkaviszonyt, a következményeket a KATA adózási formát választó vállalkozónak kell vállalnia, ami jelentős adóbírságot, esetlegesen a KATA adózásból történő kizárás eredményezhet.

Az 1 millió forintot meghaladó számlákról az adóhatóság automatikusan értesül, hiszen a számlát kiállító és a számlát befogadó félnek is adatszolgáltatási kötelezettsége van. Ha az adóhivatal ezt követően vizsgálatot kezdeményez, akkor már a KATA adózási formát választó vállalkozónak kell bizonyítania, hogy nem bújtatott foglalkoztatás miatt haladja meg az 1 millió forintot az ugyanazon partner felé kiállított számlák összértéke.

KATA bevételi nyilvántartás

A KATA adózási formát választó vállalkozónak minden bevételéről számlát kell kiállítani, illetve az adóévben kötelező bevételi nyilvántartást vezetnie, amelyben a kibocsátott számlát rögzíteni kell. Ezen kívül a kiadásairól semmilyen nyilvántartást nem kell vezetnie, bevételét bármire költheti, amennyiben a havonta fizetendő KATA adót elutalja az adóhivatal számára.

A KATA adót akkor is meg kell fizetnie az adózónak, ha nem volt bevétele az adott hónapban. Azonban a KATA szüneteltethető, egy hónaptól öt évig terjedő időszakon keresztül.

Nagyon fontos, hogy a KATA adózási formát választó vállalkozó által kiállított számlákon minden esetben fel kell tüntetni, hogy a számlát KATA adózó vállalkozó állította ki. Amennyiben ez elmarad, az mulasztási bírsággal sújtható.

KATA bevallási határidő

Adóbevallást természetesen a KATA adózási formát választó vállalkozónak is kell készíteni; az előző évi bevételükről az aktuális év február 25-ig kell nyilatkozniuk.

A KATA-t érintő 2017-es változásokról elmondható, hogy a kisadózókra vonatkozó szabályokat a jogalkotók próbálják az életre szabni, így már számos életszerű változtatás lépett életbe az elmúlt egy-két évben is, amelynek következtében igazán népszerűvé válhat ez az adózási forma Magyarországon.