A kisvállalati adó egyszerűsített adónem, amelyet a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény szabályoz, és amely három, a vállalkozások által fizetendő adónemet vált ki:
– szociális hozzájárulási adót
– szakképzési hozzájárulást
– társasági adót.

Az adó mértéke 2017-től az adóalap 14%-a, amelynek alapja január 1-től a vállalkozásból kivont osztalék és a tőkeműveletek egyenlege, valamint néhány adóalap-módosító tétel növelve a személyi jellegű kifizetésekkel, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege. Előnye, hogy a keletkezett nyereséget és bértömeget azonos kulccsal terheli, ezáltál jobban ösztönöz a foglalkoztatásra és a bérek emelésére. Az adóalap meghatározás módja lehetővé teszi, hogy a vállalkozás vagyonának növelésére (beruházásokra, készletek vásárlására) fordított eredmény ne növelje az adóalapot, így kedvez a gyorsan növekvő vállalkozásoknak, és koncepcionálisan is lényegesen egyszerűbb a társasági adónál.

A kisvállalati adótörvény alapján ezen adó alanya lehet:
– egyéni cég
– közkereseti társaság
– betéti társaság
– korlátolt felelősségű társaság
– zárkörűen működő részvénytársaság
– szövetkezet és lakásszövetkezet
– erdőbirtokossági társulat
– végrehajtó iroda
– ügyvédi iroda és közjegyzői iroda
– szabadalmi ügyvivői iroda
– külföldi vállalkozó
– belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy

A kisvállalati adó választhatóságának létszámhatára 50 főre nőtt, így akkor lehet választani ezt az adózási formát, ha
– az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben nem haladta meg az 50 főt
– az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele nem haladta meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét
– az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel
– üzleti évének mérlegforduló napja december 31.
– az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot

Az állományi létszám és bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámát és bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni. A kisvállalati adóalanyiság választása az állami adóhatósághoz történő bejelentést követő hónap első napjával jön létre.

A kisvállalati adó éves elszámolású adó. Az adóalany a kisvállalati adó alapját és az adót adóévenként köteles megállapítani és az adóévet követő év május 31-ig bevallani. Ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, a bevallást az adóalanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani. A bevallás a beszámoló adatain alapul, ha azonban az adózó az adóévre vonatkozó beszámoló készítésére az adóévről készítendő bevallás határidejéig nem kötelezett, a fizetendő adót az adóév utolsó napjára készített könyvviteli zárlat alapján állapítja meg. Az adózó az adóelőleg megállapítási, bevallási és fizetési kötelezettségének negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig tesz eleget.

Kikerülés a kisvállalati adó hatálya alól:
A létszám- és bevételi korlátokra vonatkozó szabály változására való tekintettel az adóalanyiság akkor szűnik meg, ha a létszám 100 főre nő, vagy a bevétel meghaladja az 1 milliárd forintot, továbbá az alábbi okok esetében is:
– végelszámolás, felszámolás, kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal
– ha az adóalany végelszámolási vagy felszámolási eljárás nélkül szűnik meg, a megszűnés napjával
– az adóalany egyesülését, szétválását megelőző nappal
– az adóhatósági határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző hónap utolsó napjával, ha az adóalany terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott -foglalkoztatásárét vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért jogerősen mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapított meg
– az adóalany adószámának alkalmazását felfüggesztő vagy törlő határozat jogerőre emelkedésének hónapját megelőző hónap utolsó napjával
– az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló negyedév utolsó napjával, ha az adóalany állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot.

Egyéni cégekre vonatkozó speciális szabály, hogy nem szűnik meg az egyéni cég adóalanyisága, ha a tag halála esetén özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse (örökösei), illetve a tag cselekvőképtelenségét vagy cselekvőképességének korlátozását kimondó bírósági határozat esetén a tag nevében és javára eljárva törvényes képviselője az egyéni cég tagjává válik, és a kisvállalati adó szerinti adóalanyiságot választja. Választását az ok bekövetkeztétől számított harminc napon belül jelenti be az adóhatóságnak.
Az adóalanyiság megszűnése napjával, mint mérlegfordulónappal önálló üzleti év kezdődik. Az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban ez az adózási forma nem választható. A kisvállalati adóalanyiság időszakáról soron kívüli adóbevallást kell benyújtani, amelynek határideje az adóalanyiság megszűnését követő ötödik hónap utolsó napja.