A társasági adót a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao, Tao. tv.) szabályozza. Olyan jövedelem- és nyereségadó, amelyet azok a vállalkozások fizetnek, amelyek a hatálya alá tartoznak, és nem választanak más – KATA, KIVA, EVA – adózási formát.

Kinek van adófizetési kötelezettsége?

Röviden: minden jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vállalkozási tevékenység során keletkezett jövedelem után az adózót társasági adófizetési kötelezettség terheli. Ezek alapján adófizetési kötelezettsége van a belföldi és a külföldi illetékességű adózóknak, azonban nem adóalany a magánszemély, az egyéni vállalkozó.

A törvény egyértelműen fogalmaz a belfödi és külföldi illetékességű adózók köréről:

belföldi illetékességű adózók:
– a gazdasági társaság,
– a szövetkezet,
– az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat,
– az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a közjegyzői iroda, az erdőbirtokossági társulat,
– a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete [MRP],
– a vízitársulat,
– az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület (ideértve e szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), továbbá az egyházi jogi személy, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,
– a felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is), továbbá a diákotthon,
– az európai területi társulás,
– az egyéni cég,
– az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC),
– a külföldi személy, ha üzletvezetésének helye belföld,
– a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon.

külföldi illetékességű adózók:
– a külföldi vállalkozó, amely belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet,
– ingatlannal rendelkező magyar társaság külföldi tagja, amely ingatlannal rendelkező társaságban [Tao. tv. 4. § 18. pont] meglévő részesedésének elidegenítése, vagy kivonása révén szerez jövedelmet.

Az adóalap meghatározása

Az adó alapját az üzleti évi beszámolóban kimutatott adózás előtti eredményből kiindulva kell meghatározni. Az adózás előtti eredmény a törvény által előírt korrekciós tételekkel módosított összege képezi az adóalapot. Adófizetési kötelezettséget a pozitív adóalap után kell számítani, amelynek mértéke 2017-től a pozitív adóalap 9 százaléka. Ez az az összeg, amelyet az adózó adókedvezmény címén csökkenthet, azonban ha az adózó nem jogosult adókedvezményre, akkor a számított összeg lesz a fizetendő társasági adója.

Létezik növekedési adóhitel (NAHI). A NAHI lényege, hogy a kedvezményre jogosult vállalkozásoknak a tárgyévi adó meghatározott részét, nem a tárgyévben, hanem a tárgyévet követő két adóévben kell megfizetniük, így azt a további növekedésükre fordíthatják.
A Tao. tv. 2017. július 19-étől hatályos rendelkezése – a közösségi szabályokkal való összhang megteremtése érdekében – kamatfizetési kötelezettséget ír elő a halasztott részletek vonatkozásában.

Az társasági adó bevallása és megfizetése

A megállapított társasági adó összegét – a naptári év szerint működő adózóknak – az adóévet követő év május 31-éig kell bevallaniuk, és szintén ez a határidő a társasági adó megfizetésére is. Továbbá az éves adóbevallással egyidejűleg kell a következő 12 hónapos időszakra társasági adóelőleget bevallani, az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével.

Amennyiben az adózónak az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele meghaladta a 100 millió forintot, úgy adóelőleg feltöltési kötelezettsége van; az adóelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie.

A társasági adóelőleg-kiegészítés összegét a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig kell bevallani, és e határnapig megfizetni.

Általában a vállalkozások igyekeznek valamely most kedvező adózási formát (KATA, KIVA) választani, pedig sok esetben a tevékenységükhöz a Tao lenne az optimális.
Mivel a fizetendő társasági adó mértékét több korrekciós tétel is befolyásolhatja, akárcsak az adóalap összegét, így az adózási formáról való döntés előtt érdemes végiggondolni a tevékenységet, költségeket, egyéb befolyásoló körülményeket és érdemes átszámolni a várható adófizetési kötelezettséget, mert adott esetben kiderülhet, hogy mégis ez az adózási forma a kedvezőbb adott vállalkozásnak.

Amennyiben részletesebben is érdekli, milyen tételek módosíthatják a fizetendő adó mértékét, keresse irodánkat, örömmel állunk rendelkezésére adótanácsadással, kimondottan az Ön vállalkozására szabott tanácsokkal.