Ha már tudjuk, hogy milyen vállalkozási formában szeretnénk működtetni a vállalkozásunkat, akkor jön a következő kérdés: na, de melyik adózási formát válasszuk?

Mit is jelent valójában az, hogy gazdasági társaság? Természetes vagy jogi személyek által üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására alapított saját cégnévvel rendelkező társaság.

Jogi személyként működő gazdasági társaságok:
korlátolt felelősség társaság (kft.)
részvénytársaság (rt.)
közkereseti társaság (kkt.)
betéti társaság (bt.)

A gazdasági társaság alapításához valamennyi tag vagyoni hozzájárulása szükséges, így szerzi meg a társaság az induló vagyonát.
A gazdasági társaságoknak a jövedelmük után adót kell fizetniük, amelynek 3 féle választható formája van: a társasági adó szerinti adózás, az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adózás, kisvállalkozók tételes adója szerinti és a kisvállalati adó szerinti adózás.

A társasági adó szerinti adózást (TAO) a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény szabályozza és tartalmazza a legfontosabb rendelkezéseket. A társasági adó mértéke 9% egységesen. Az adó alapja az adózás előtti eredmény. Az adó összegét csökkentik a TAO törvényben meghatározott adókedvezmények.

Az egyszerűsített vállalkozói adót (EVA) az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény szabályozza. Az EVA választása azon kisvállalkozók részére adott, amelyek áfával növelt éves bevétele az adóévben nem haladja meg a 30 millió forintot. Ezek lehetnek formájukat tekintve betéti társaságok, korlátolt felelősségű társaságok. és közkereseti társaságok. Az adóalany által fizetett EVA alapja az adóévben megszerzett összes bevétel. A fizetendő EVA 37%-os mértékű, illetve ha a bevétel összege meghaladja az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt, akkor mértéke 50% a meghaladó részre vonatkozóan.

A kisadozó vállalkozók tételes adóját (KATA) a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény szabályozza. A KATA ugyancsak választható adózási forma betéti társaságok és közkereseti társaságok részére, amennyiben kizárólag magánszemély tagokkal rendelkeznek. Egy vállalkozás úgy válhat a KATA alanyává, hogy az erre irányuló szándékát a meghatározott nyomtatványon bejelenti az adóhatósághoz.
A KATA adózás választhatóságának feltétele a legfeljebb 12 millió forintos éves árbevétel. Abban az esetben, ha a kisadozó vállalkozó éves bevétele meghaladja a 12 millió forintot, akkor ezen összeghatárt meghaladó rész után további 40%-os mértékű adót kell kifizetni. A kiállított számlán fel kell tüntetni a „kisadózó” felíratot.
A KATA mértéke főállású kisadózó után havonta 50 ezer forint, a nem főállású kisadózó után 25 ezer forint. De a főállású kisadózók esetében lehetőség nyílik havi 75 ezer forint összegű adó választására is. Ezzel az összeggel – az iparűzési adón kívül – minden más adót és járulékot kivált a vállalkozás.

A KATA adózáshoz hasonlóan a kisvállalati adó (KIVA) is egyszerűbb adózási lehetőséget biztosít a kis- és középvállalkozásoknak. A KIVA-t szintén a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény szabályozza. KIVA adózásra jogosult lehet közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, és zárkörűen működő részvénytársaság. A választhatóság feltételei: legfeljebb 50 fő foglalkoztatotti létszám, legfeljebb 500 millió forintos éves bevétel, legfeljebb 500 millió forintos mérlegfőösszeg. Az adó mértéke az adóalap 14%-a, amelyet évente kell megfizetni és amely kiváltja a szociális hozzájárulási adót, a szakképzési hozzájárulást és a társasági adót. A KIVA alapja legalább a személyi jellegű kifizetések összege, amit a jóváhagyott osztalék, a tőkeműveletek, s még néhány tétel befolyásol.

Kapcsolódó cikkek:
Melyiket válasszam? Vállalkoznék, de mi legyek?
KIVA, vagyis a kisvállalati adóról egyszerűen
Kisadózó Vállalkozók Tételes Adója, azaz a KATA